Legfrissebb referenciáink
Szótár
Referenciáink
Interaktív bemumató
Óriásnyomtatásról akkor beszélünk, amikor túllépünk a hagyományos nyomdatechnika által kínált mérethatárokon. A folyamatos innovációnak köszönhetően válnak mind változatosabbá a városképet is meghatározó nagyméretű megjelenések.
Alapanyagok szerint a legtöbb óriásnyomtatott termék papírra készül: citylightok, különféle méretű óriásplakátok, nagyobb kirakatdekorációk, és ide tartoznak a kartonra illetve hullámkartonra készülő beltéri dekorációk: display-k, attrapok, standee-k, egyéb POP/POS termékek is. További jelentős szegmens az öntapadó fóliák köre, amely lehet járműdekoráció (tömegközlekedés, személygépkocsi, flotta, taxi, kamion), de normál kül- és beltéri tábla- és kirakatdekoráció is. A közterületen a leginkább szembeötlő hatalmas felületek flexibilis PVC alapanyagokra (frontlight, backlight, építési háló) készülnek, ahol a nyomtatott szegmenseket megfelelő konfekcionálással (hegesztéssel, gyűrűzéssel) szinte korlátlan méretben le lehet gyártani.
Napjainkban az óriásnyomtatás egyértelműen meghatározza a városi utcaképet. Továbbra is nagy mennyiségben láthatók óriásplakátok, citylightok, járműdekorációk, világító (backlight) berendezések, ugyanakkor míg korábban a digitális technika elsősorban a szokásos termékek (óriásplakát, járműdekoráció) kisebb példányszámainak gazdaságosabb gyártásáról szólt, ma már leginkább a speciális, gazdaságosan és műszakilag megfelelő kivitelben csak digitális gépekkel előállítható termékek köre hódít, egyúttal ezek képzik a leginkább látványos, legnagyobb méretű felületeket. A közterület változatosságának az is kedvez, hogy a teljes hónapos kampányok mellett egyre inkább terjedőben vannak a kéthetes kampányok is, így az üzenetek folyamatosan frissülnek, és változatos megjelenést tesznek lehetővé.
A digitális technika egyértelműen uralkodóvá vált az egyedi illetve kis példányszámú óriásnyomtatásban. Egyre újabb alapanyagok és egyre újabb nyomtatási technológiák válnak elérhetővé, a fejlődés a számítástechnika fejlesztési ütemével párhuzamosan zajlik mind a gépek, mind a festékek és a felhasználható alapanyagok területén. Már Magyarországon is van akár 400 m2/óra sebességű gép csakúgy, mint tekercses, dobos, sík nyomtatású, illetve oldószeres, vízbázisú vagy UV-festékkel üzemelő berendezés.
Az ofszet eljárás egyrészt méretben fejlődik (bár igen nagy beruházásként, de rendelkezésre állnak már akár 140x200 cm-es ofszetgépek is), másrészt az automatizáltság fokában: a közvetlen lemezlevilágítás (CTP), a color management és az automatikus festékezés akár 15-30 percre rövidíti a beállási időt (szegmensenként).
A szita területén talán kevesebb új fejlesztés zajlik, viszont nyilván megvannak azok a felhasználási területek, ahol a szitát nem lehet kiváltani, vagy jelenleg még nem éri meg: különleges, digitális gépbe nem behelyezhető, speciális felületű anyagok nyomtatása, kisebb példányszámok nyomtatása direkt színnel stb.
Az alapanyagok választéka igen széles, fejlesztésük folyamatos, és a gépfejlesztésekkel illetve az újabb festékek megjelenésével párhuzamosan zajlik. Egy-egy alapanyagnak különféle változatai léteznek szélességben, felületkezelésben, kiszerelésben is, attól függően, hogy milyen típusú géppel (tekercses, íves, sík) és milyen festékkel (oldószeres, szita, vízbázisú, UV) fognak rá nyomtatni.
Magyarországon mindazon technológiák elérhetők, amelyek a nemzetközi piacon is működnek. Mindenfajta technológiára (ofszet, szita, digitális, azon belül oldószeres, vízbázisú vagy UV technológiájú) és nyomtatási módszerre (tekercses, tekercsől íves, síkágyas nyomtatásra) vannak gépek, néhány cégnél ezek akár együtt is megtalálhatók. Elmondható, hogy semmiben nem maradunk el a Nyugat-Európában ismert óriásnyomtatási eljárásoktól, az ügyfelek igényei szerint mindenféle óriásnyomtatott termékre megtalálható a legkedvezőbb megoldás gyártástechnológiában csakúgy, mint árban.
A felhasználási terület jelentősen befolyásolja az alkalmazható technológiát és a választható festéket. Sok esetben ugyanazt a terméket többféle módon is elő lehet állítani, pl. egy beltéri háttér az alábbi módok mindegyikén elkészíthető:
- oldószeres gépen, PVC frontlit fóliára, melyet gyűrűzve a helyszínen lehet kifeszíteni,
- oldószeres gépen, visszaszedhető öntapadó vinylre nyomtatva, laminálás nélkül, a helyszínen a felületre kasírozva
- vízbázisú gépen, permanens öntapadó vinylre nyomtatva, majd laminálva és táblára kasírozva,
- vízbázisú gépen, közvetlenül hullámkartonra nyomtatva, igény szerint laminálva, a vektoros file-ból közvetlenül digitális stancgéppel formára vágva, támasztólábbal,
- UV festékkel dolgozó gépen, közvetlenül a táblára nyomtatva.
Közterületen a legfontosabb az időjárás-állóság (vízzel és UV-sugárzással szembeni ellenállóképesség) és a tartósság (a színek és az alapanyagok élettartama). Ennek leginkább az oldószeres festékek és a szitafestékek felelnek meg, és bár az UV-re kötő festékek is nagyon ígéretesek ezen a területen, egyelőre nincs kellő mennyiségű tapasztalat velük (nem telt még el annyi idő az UV-festékek széles körű használatának kezdete óta).
Beltéri alkalmazásoknál - a finomabb szemcseméret következtében elvárható nagyobb felbontás miatt - fontos szerep juthat a vízbázisú festékeknek is.
Bizonyos területeken (élelmiszer-áruházakban felállítandó display-k, illatszerek és ruházati cikkek csomagolásai stb.) elsődleges hangsúlyt kap a termékek környezetbarát volta, amely szintén a vízbázisú festékkel működő gépeket helyezi előtérbe.
Egyre inkább terjed a táblás (sík) alapanyagok közvetlen nyomtatása, ez elsősorban UV-festékkel nyomtató digitális gépekkel valósítható meg. Fontos szempont lehet a festéknek a mechanikai sérülésekkel, karcokkal szembeni ellenállóképessége, amely szükség szerint laminálással, lakkozással itt is fokozható.
Egyre többet hallani a síknyomó digitális gépek fehér festékéről és lakkozási képességéről. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, mert míg bizonyos felhasználásoknál ez tényleg előnyös lehet, a munkák zöméhez mégsincs szükség ezekre a képességekre, viszont a festék- és lakkbeszáradást megelőzendő, ezeknek a nyomtatófejeknek is folyamatosan üzemelniük kell, tehát egyrészt megnőhet a karbantartási és javítási költség, nőhet a kieső idő, másrészt ez járulékosan az alapszínekkel történő nyomtatást is megdrágíthatja.
A korábban ígéretesnek tűnő eco-solvent (környezetkímélő oldószeres) technológia kevésbé tűnik sikeresnek: a festék viszonylag költséges, az alapanyagok választéka még mindig nem teljes körű, bár nyomtatási minőségben és környezetkímélésben mindenképpen figyelemre méltó.
A termékek előállítását többféle technológia támogatja: még mindig többnyire ofszeten készülnek a nagy példányszámú óriásplakátok, bizonyos területeken (elsősorban a direkt színes nyomtatásban és textil alapanyagoknál) továbbra is megkerülhetetlen a szita, viszont a legtöbb termék már gazdaságosan és igen jó minőségben előállítható többféle digitális technikával is, sőt a termékek jelentős körét már nem is lehet (vagy nem érdemes) másképp előállítani.
A digitális gépek festék- és alapanyag-költségének fajlagos csökkenése, a technológia fejlődése egyre feljebb, míg az ofszet nyomdagépek egyre rövidebb beállási ideje és egyre kisebb makulatúrája folyamatosan lejjebb viszi a gazdaságosan nyomtatható példányszámokat a szita-technológia rovására.
Az elérhető minőség vizsgálatakor nem érdemes önmagukban a technológiákat hasonlítgatni, mivel egyaránt értékelni kell a minőség, a gyorsaság, a tartósság és az ár szempontjait, és végülis az a legfontosabb, hogy az adott célra összességében melyik megoldás nyújtja a leginkább megfelelő terméket, függetlenül attól, hogy a nyomtatás milyen gépen készül.
Említést érdemel, hogy a nyomtatás befejeztével a termék sok esetben még nem kész: számos utómunkálatra lehet szükség. Ezek közt van számos ismert és régóta alkalmazott eljárás (laminálás, kasírozás, hegesztés, gyűrűzés), de van olyan is, amely szintén a digitális technikával vált elérhetővé: pl. a kisebb szériás POP/POS termékek, display-k gyártását a digitális stancgépek, kivágó- és maróasztalok alkalmazásával tehetjük teljessé.
A szokásos médiafelületek (óriásplakát, citylight, járműdekoráció) már viszonylag jól definiált gyártási folyamatok szerint, rögzített alapanyagokra és technológiákkal készülnek. Mivel azonban az egyedi óriásnyomtatás nem tekint vissza több évtizedes hagyományokra, ráadásul majdnem minden munka egyedinek tekinthető, talán az a legfontosabb, hogy a megrendelő, az ügynökség és a gyártó (kivitelező) egy nyelven beszéljenek, már a tervezés kezdetekor üljenek össze, és határozzák meg a kívánt célt, a lehetséges műszaki megvalósításokat és - nem utolsó sorban - a rendelkezésre álló anyagiakat. Egy jól megfogalmazott termék sokkal gyorsabban, hatékonyabban elkészíthető, és talán még a hatása is erőteljesebb, ha megvan az összhang a projektben résztvevők közt.
Az egyedi óriásnyomtatásnál minden mindennel összefügg: a grafikai terv (méret, felbontás, a lényeges üzenet méretezése stb.), a választott alapanyag (háló, öntapadó vinyl, perforált ablakfólia), a felhasználás módja (közterület, beltéri rendezvény stb.), a kihelyezési körülmények (távolság a szemlélőtől, tábla vagy keret, üveg- vagy fémfelület, alpin kihelyezés, létrás megközelítés, ragasztás, feszítés, jármű- vagy flottadekorációnál a szükséges fűtött, világos garázs biztosítása, az autók előzetes állapotfelmérése), az elvárt élettartam (néhány hét - több év) bonyolult kölcsönhatásban vannak egymással, ezek ismerete a sikeres projekthez nélkülözhetetlen.
